Hitkérdés

Sok keresztény – köztük a prófétaság igényével fellépő Pat Robertson, az USA népszerű hitszónoka – azt állítja, Jézus Krisztus második eljövetelének (paruzia) feltétele az, hogy Jeruzsálem zsidó kézre kerüljön. Ez nyitna lehetőséget arra, hogy a Sionon újra megépülhessen a zsidóság ősi kultuszhelye a jeruzsálemi Templom. 

De vajon megáll-e ez a kijelentés az Ige mérlegén? Van-e függő viszony Jeruzsálem politikai státusza és a paruzia között? A probléma eldöntéséhez három kérdés körüljárása segít:

I.) Jézus tulajdonított-e a jeruzsálemi Templomnak eszkatológikus jelentőséget?

 Jézus a samáriai asszonyt arról győzi meg, hogy az Isten imádásának nem helye (Jeruzsálem vagy Garazim), hanem módja van: lélekben és igazságban (1). Máskor azt ígéri meg, hogy a vele való találkozás (istentisztelet) megtörténik a földkerekségen bárhol és bármikor, ahol és amikor az ő nevében ketten-hárman összejönnek (2). Tanítványainak a jeruzsálemi Templom totális pusztulásáról beszél: „Bizony nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának” (3). E kijelentés a szövegösszefüggésben nemcsak azt jelenti, hogy egyszer majd le fog romboltatni (Kr. u. 70), hanem azt is, hogy többé már nem tud tényezővé lenni. A mulandó kő Templommal szembe állít egy szimbolikus „templomot”, amelynek négy jellemzője van: azt Ő építi fel, az az Ő tulajdona, az maradandó, az egyetlen és kizárólagos. Az a „templom” nem más, mint az eklézsia (4). Az új, a jövőre nézve üdvtörténetileg kizárólagos „templom” létalapja Jézus feltámadása: „Romboljátok le a templomot, és három nap alatt felépítem. ....Ő azonban a testének templomáról beszélt” (5)

 Jézust igazolja az a tény, hogy halálakor a kő Templom kárpitja kettészakadt (6). Az esemény jelentése világos: A jeruzsálemi Templom betöltötte üdvtörténeti szerepét, további léte értelmetlen! Ugyanakkor azt is jelenti, hogy Jézus halála legitimitást ad az új, nem kézzel csinált „templomnak”. Visszaállítani a kő Templom legitimitását Isten akaratával ellentétes törekvés.

 II.) Jézus tanítványai, az apostolok hagytak-e az utókorra olyan gondolatot, amely a jeruzsálemi Templom eszkatológikus jelentőségét támasztják alá?

 Pál apostol bizonyságtétele:

 „Az Isten nem lakik emberkéz alkotta templomokban, nem szorul emberi kéz szolgálatára, mintha hiányt szenvedne valamiből ..” (7); „Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik? .. az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok.” (8); „..mi az élő Isten temploma vagyunk..” (9); „..ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által. (10)

 Péter apostol bizonyságtétele:

 „Járuljatok őhozzá, mint élő kőhöz, ...ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá” (11)

 János apostol bizonyságtétele:

 János közvetíti Jézus szavait: „Aki győz, azt oszloppá teszem az én Istenem templomában …”(12). Itt nyilvánvalóan szimbolikus templomról van szó, az eklézsiáról. Ez az Isten tulajdona.

Az eszkatológikus „mennyei Jeruzsálemet” az apostol kifejezetten templom-épület nélkül látja (13), amely így száll alá a mennyből a megújult földre. (14)

 III.) Figyelmeztet-e Jézus a paruziával kapcsolatos téves nézetek veszélyére?

 Jézus nagy prófétai beszédében (15) az ő második eljövetelét univerzális, kozmikus, nyílt, a föld minden lakója számára egyformán érvényes és egyformán tapasztalható, váratlan, gyors jelenségként határozza meg azzal, hogy a „villámláshoz” hasonlítja (16). Ugyanakkor antikrisztusinak tart minden olyan tanítást, amely a paruzia lokalizáltságáról, időbeli korlátozottságáról, részlegességéről, vagy titkosságáról beszél. Az ilyen hamis felfogást a „dögöt kereső keselyűk” képével jellemez: „ahol a tetem, oda gyűlnek a keselyük” (17). A országhatárokhoz, jeruzsálemi Templom felépítéséhez kötött paruzia gondolata kimeríti az időbeli korlátozás és lokalizáció kritériumait is.

 Konklúzió:

 Ha a kedves olvasó veszi a fáradtságot, könnyen meggyőződhet arról, hogy Jézus Krisztus országhatároktól, és a jeruzsálemi Templom lététől függetlenül, abszolút szuverén módon jön el, mégpedig a felhőkön, hogy egy szempillantás alatt elragadja az övéit a földre ill. az ellenségeire váró halálos katasztrófa elől. „Ahogyan Noé napjaiban történ, úgy lesz az Emberfia eljövetele is” (18). Ezzel a történelmi idő, s egyben a kegyelmi idő is lezáródik.

Jézus üzenetében és az apostolok tanításában nem jelenik meg a Pat Robertson által is képviselt eszkatológia. Ez azt is jelenti, hogy Jézus és az apostolok az Ószövetségből sem olvastak ki ilyen gondolatokat.

 Mi magyarok fokozottan átérezhetjük a zsidóság lelki állapotát, mert bennünket is értek tragédiák történelmünk során. Keresztényként imádságos szívvel kívánjuk, hogy a történelmi veszteség okozta fájdalom minden nép életében békés úton oldódjon fel.

Hivatkozások:

(1)                 Mt 18:20

(2)                 MJn 4:23

(3)                 Mt 24:2/b;   Mk 13:2;   Lk 21:6

(4)                 Mt 16:18

(5)                 Jn 2:19-21

(6)                 Mt 27:51;   Lk 23:45

(7)                 Apcs 17:24-25

(8)                 1Kor 3:16-17

(9)                 2Kor 6:16

(10)              Ef 2:20-22

(11)              1Pt 2:4-5

(12)              Jel 3:12/a

(13)              Jel 21:22

(14)              Jel 21:2

(15)              Mt 24. fejezet

(16)              Mt 24:27

(17)              Mt 24:28

(18)              Mt 24:38