HTML

Hitkérdés

Lázár Attila vagyok. Ez a blog a keresztény élet elméleti és gyakorlati kérdéseiről szól. Remélem Isten megáld ezen keresztül sokakat.

Friss topikok

Linkblog

Vál(t)ság van!

2010.02.22. 13:46 :: Lázár Attila

               Vál(t)ság van!

 

A csapból is válság folyik - pestiesen szólva. Kiterjedését tekintve olykor hazai, olykor regionális, máskor nemzetközi, vagy globális, olykor világ-, olykor kozmikus. Intenzitása szerint olykor válság, máskor deficit, néha krízis, esetenként katasztrófa, olykor csőd, gyakrabban recesszió. Jellegét tekintve: egyszer pénzügyi, máskor gazdasági, sőt politikai. Hallunk továbbá morális, társadalmi, szociális, környezeti, klimatikus, energia és bizalmi válságról. Hatáskörét tekintve: állami, máskor parlamenti; megint máskor kormányzati, olykor önkormányzati. Mindehhez jön még - statisztikai adatokkal alátámasztva – az európai keresztyénség válságának híre.

Ha egy beteg emberi szervezet ennyi válságtünetet mutatna, és a háziorvos mégsem adna beutalót annak kivizsgálására, hogy mi az alapbetegség, nos akkor annak az orvosnak a praxisát be kellene tiltani a hippokratészi eskü megszegése okán. „Egészen beteg már a fej, egészen gyenge már a szív. Tetőtől talpig nincs rajta ép hely, csupa zúzódás, kék folt és gennyes seb. Nem nyomták ki, nem kötözték be, olajjal sem gyógyították. (És 1:5b-6) Ezzel a képpel írja le Ésaiás próféta a válságtüneteket mutató népét.

Márpedig mindeddig elmaradt a kivizsgálás. Mert egyről soha nem hallunk a híradásokban. Arról, ami mindennek a gyökere: az ember válságáról. Pedig csak az ember válságának felismerése, nyílt feltárása, szakszerű kezelése vezethet hosszú távon is eredményre. A beállt rendkívüli helyzet komolyságát nem vitatom. Mindannyian saját bőrünkön érezzük. Úgy vagyunk, mintha háborgó tengeren hajóznánk egy lélekvesztőn. Jó lenne már kikötni a legelső kikötőben! Vagy mégsem?  

A Kr. e. 8 században élt egy ember, Homérosz, ő mesél nekünk erről. Főhőse Odüsszeusz a szirének szigete közelében hajózva meghallja a szirének csábító énekét. Az érzéki hangok hívják, csalogatják, szinte kényszerítik, hogy kössön ki. De ő is, - mint minden hajós - tudja, hogy ez maga lenne a végzet, hiszen a szirének kegyetlen, vérengző lények, a hajósnak kiszívják a vérét, s a szigeten legyőzhetetlenek. Odüsszeusz vívódik. Ám vívódása közepette megragadja azt az igazságot, hogy a válság igazi oka nem a szirének léte vagy ereje, nem a külső körülmények, hanem az ok magában az emberben van. A szirének éneke olyan erős rezonanciát képes kelteni az emberi lényben, amely erősebb az értelem csillapító erejénél.  

Miért rezonál az ember ezekre a hangokra? Hiszen ez a rezonanciajelenség teszi kiszolgáltatottá. Miért van az, hogy az ember a csábító, ígérgető hangoknak olyan gépiesen engedelmeskedik, mint Öveges professzor Hecki kutyája a normál „Á” hangnak? S vajon el lehet-e hangolni az embert a halálos frekvenciáról? Ezek a fő kérdések.

Odüsszeusz nem a szirének ellen veszi fel a küzdelmet, hanem önmaga ellen. Emberei fülébe viaszt önt, magát pedig az árbochoz kötözteti. Így menekül meg a hajó legénysége, s így fordulhat jobbra majd Ithaka sorsa. Hibátlan válságkezelés! 

Odüsszeusz bölcsességét és „válságmenedzselését” azonban sehol sem látjuk. Modern világunkhoz valahogy nem illenek az avit, antik eszközök és megoldások. Hát nem fontos a megmenekedés? Hát nincs egyetlen vezető sem, aki vállalja az árbochoz kötözést? Nincs egy sem, aki bedugná a rábízottak fülét? Pedig akkor talán a szirének is belefáradnának az eredménytelen éneklésbe.

Örömmel tudatom és jelentem: Van! Egy mindenképpen! Ő nem a költői képzelet szülötte, hanem hús-vér ember, történelmi alak. De mielőtt róla lesz szó, közelítsünk Odüsszeusztól a valósághoz. A végzetes hangok már az Édenben megszólaltak és rezonáltak az első emberpárban. Ádám nem dugja be Éva fülét, nem takarja le szemét. Ott és akkor lett az ember „élő halottá”, rosszra hangolt lénnyé, elvesztve teremtésbeli méltóságát. Rezonanciát gerjesztenek ezek a hangok Ézsauban is (a gyomron keresztül), hogy egy tál lencse árán megfosszák öröksége felétől. (1Móz. 25,27-34) Rezonanciát gerjesztenek a Jeruzsálemi Nagy Tanács hatalmukat és tekintélyüket féltő jogászaiban is, hogy aztán a megzavarodott tömeggel kimondassák ezt a nem következmények nélküli rettenetes mondatot: „Szálljon ránk és gyermekeinkre az ő vére!” (Mt. 27,25)

A Biblia figyelmeztet: rezonál a Sátán sugallataira mindenki, aki nem született újjá. A halálos rezonanciáról írja Jakab az ember felelősségét hangsúlyozva: „Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz.” (Jak. 1,14-15) 

Ellenben az újjászületett emberben - új teremtés lévén - már nem a végzetes hangok találnak kedvező fogadtatást, hanem a Szentlélek sugallatai. Az ilyen ember képes saját régebbi énjének megfeszítésére („árbochoz kötözésére”). Így ír erről Pál apostol: „Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek. (Rm. 6,6) 

Vele! Vessük hát bizalmunkat teljesen Krisztusba, mert vele lehetséges a győzelem! Általa van megmenekedés önmagunktól és a „kezdettől embergyilkos” vérszívótól. Ő tud mindenféle válságról, és igazán komolyan veszi azokat. Ő nemcsak feltárja a bajok gyökerét, de hathatósan gyógyítani is képes. A történelem igazolja Őt, a „Koponya hegyi árboc”, a golgotai kereszt valamint az üres sír tényében. A hitvallók pedig ehhez még hozzáteszik: „a feltámadt és megdicsőült Krisztus visszajön majd, hogy egyszer s mindenkorra véget vessen minden válságnak”. 

A válságmentes létbe enged bepillantást - János apostol leírásán keresztül - Isten, a mi szerető Atyánk. Ime ilyen: tökéletesen szép - mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve; harmonikus és békességes - halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom; képmutatástól mentes igaz Isten-imádó - Nem láttam templomot, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány a templom; energiában kifogyhatatlan - napra sincs szükség sem holdra, mert az Isten dicsősége világít, és lámpása a Bárány; (köz)biztonságos – a kapukat nem zárják be nappal, éjszaka pedig nem lesz; erkölcsileg tiszta - tisztátalanok nem jutnak be, sem akik hazugságot cselekszenek; bőséges a biológiai szükségletekben - az élet fája minden hónapban teljes termést hoz.

Kedves Olvasó! Találkozunk??

 

                                                                                                            

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hitkerdes.blog.hu/api/trackback/id/tr11780807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása