Jn. 11,25-26 helyen olvasható jézusi ígéretet a protestáns fordítások hibásan közlik. Viszont a katolikus fordítás (SZIT) pontos.
Grammatikai megjegyzések:
1 apothané (aoristos): meghalt
2 dzészetai (futurum): élni fog
3 ou mé - tagadás nyomatékosítása: semmiképpen nem
4 apothané – (aoristos): meghalt
eisz ton - tárgyesettel járó elöljárószó: ra, - re
5 eisz ton aióna: örökre
Saját fordítás: "() aki hisz bennem, ha meg is halt (1), (de később) élni fog (2);
és valamennyi bennem élő és hívő semmiképpen nem (3) halt meg (4) örökre (5). ()"
Katolikus fordítás (SZIT): "() Aki hisz bennem, még ha meghalt is, élni fog.
Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. ()"
Károli fordítás és az új protestáns fordítás: "() aki hisz énbennem, ha meghal is, él;
és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. ()"
A protestáns fordítások kritikája:
- Nem érzékeltetik az igék idői viszonylatait (aoristos után futurum)
- A tagadás nyomatékosítása (ou mé- semmiképpen) helyett időhatározói partikulát (soha) használ
- (eisz ton aióna) helytelen fordítása miatt nem érzékelteti, hogy Jézus megváltó műve nem a biológiai haláltól való mentességet, hanem a kárhozati haláltól (örök halál; ill. második halál) való mentességet garantálja.
Konklúzió:
- A katolikus fordítások a szöveg értelmét helyesen adják vissza.
- A protestáns fordítások letértek az apostoli tanítás talajáról. Olyan hatást keltenek, mintha az „élet” és a „halál” összebékíthető lenne, a kettő megférne együtt. Ezt az egész Szentírás tagadja, a kettőt egymás negációjának tartja. A protestáns fordítások nem tudtak elszakadni a neoplatonista hatástól!
