Lukács evangéliuma passiótörténetében olvasunk arról a beszélgetésről, amely a három keresztre feszített között folyt. Az egyik gonosztevő bizalmába fogadja Jézust, hit ébred benne; Jézusra úgy tekint, mint félreértett és igazságtalanul elítélt Messiásra, aki - a szomorú látszat ellenére - egyszer fel fogja állítani messiási királyságát.
A lator kérése Jézushoz: „Jézus emlékezzél meg rólam amikor eljössz királyságodba.”
Jézus válasza vita tárgyát képezi:
A neoplatonizmus hatása alatt álló keresztény tradíció Jézus válaszát helytelenül így adja vissza: „Bizony mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.” Teszi ezt annak ellenére, hogy sem nyelvi filológiai tények, sem a kommunikációs helyzet, sem a Szentírás koherens tanítása ezt az értelmezést nem támogatja.
A forráskritikailag legmegbízhatóbb görög nyelvű források, a nagybetűs kódexek* nem tartalmaznak betűközöket, szóközöket, mondatközöket, írásjeleket (vesszőt sem), ezért a mondat értelmi tagolása a görög szövegek alapján nem dönthető el. A mondattagolás jelzése (vessző) nem az autentikus görög szöveg tartozéka, hanem későbbi korok szöveg-értelmezése. Ez tény, amely ellenőrizhető a forrásokat őrző múzeumokban*, illetve a faximile kiadásokban.
A szöveg helyes értelmezéséhez az nyújt támpontot, hogy a korai fordítások hogyan fordítják a maguk nyelvére Jézus válaszát. Az ószír fordítás** a mondattagolást egyértelműsítette. Ebben Jézus válasza: „Bizony ma mondom néked, velem leszel a paradicsomban.” Pontos artikuláció: én már ma ígérem neked, velem leszel a paradicsomban. Azaz nem kell bizonytalanságban meghalnod. ***
Vegyük figyelembe: A Bibliában a paradicsom (éden) kifejezetten a földi világ része:
- 1Móz. 1-3. fejezetében: az őrző és művelő munkálkodással megbízott ember földi élettere.
- Jel 22. fejezetben: Az újjáteremtett föld része, az üdvözült emberiség élettere.
---------------------------------------------------------------------------
*(01) Codex Sinaiticus IV. sz. London, Brit. Múz.
(02) Codex Alexandrinus V. sz. London, Brit. Múz.
(03) Codex Vaticanus IV. sz. Róma, Vatic. Múz.
(04) Codex Ephraemi V. sz. Párizs, Bibl. Nat.
(05) Codex Bezae Cantabrigiensis V. sz. Cambridge, Univ. Libr.
** (syrᶜ) Cod. Syrus Curetonianus IV. vagy V. sz. London, Brit. Múzeum
*** Bruce M. Metzger: Textual commentary on the greek New Testament, 181. old.)
