Az emberiség történetében mind a mai napig küzdelem folyik a nemek között. Ebben az összefüggésben szokás nemi szerepekről, házastársi szerepekről, szülői szerepekről, családi szerepekről beszélni. A „szerep” fogalom azonban az elválasztódást, a „határok” kijelölésének és sérthetetlenségének gondolatát idézi meg. Arra nézve pedig, hogy kinek mi a szerepe, autentikus választ adni képtelenség. Még a biztosnak látszó alapok is korunkban meginogni látszanak. A nemi identitás hamarosan már nem adottság, hanem választás kérdése, s a sebészet ehhez az igényhez készséggel rendelkezésre áll. Marad egyetlen pont -legalább is úgy látszik-, ahol a szereposztás nem vitatott: szülni csak születésétől fogva biológiai értelemben vett nő tud.
Az emberi elme csak ilyen „szerepes” gondolkodásra képes, lett légyen akár racionális, akár humanista, vagy éppen liberális beállítottságú. Nem csoda hát, ha az emberi közösségekben, még a legerősebb kohéziót jelentő családi közösségben is, a szeretet csak töredékesen és törékenyen, sőt olykor nagyon is önző módon nyilvánul meg.
Amikor a Szentírás a házassággal kapcsolatban „titokról” beszél, a „szerepes” gondolkodás helyett egy jobbat ajánl: az „egységet”, kölcsönös részesedést egymás teljes életéből. Hebraizmussal ez így fejezhető ki: „lesznek ketten egy testté”. Ez az ígéret azonban feltételez egy gyökeres változást a gondolkodásmódban: Jézus Krisztus azért jött közénk, hogy részesedjen a mi valóságos emberi életünkből. És azért halt meg, és azért támasztatott fel, hogy mi is részesedjünk az ő életéből. Ez a hit, ez a reális spirituális tapasztalat nyit teret annak a szeretetnek, amely nem kvantitatív, hanem kvalitatív módon különbözik a természeti ember szeretetétől. Egy megkülönböztetett szó jelöli ezt a görögben: „agapé”. A keresztyén házasságban a titok az, hogy benne apriori Krisztus, és a kereszt áll a középpontban.
Hogyan lehet a „rosszban” is szeretni másokat? Csak megelőlegezett bizalommal! Azzal a tapasztalattal a birtokomban, hogy Isten már akkor szeretett engem, amikor én még vele szemben tudatosan a „rossz” képviselője és munkálója voltam.
